október 2013 hónap bejegyzései

– 8:1

 

Nem, nem a windows, hanem a magyar-holland meccs. Nem érdekel maga a meccs, azt ezren kielemezték, meg iszonyat mennyiségű mémet csináltak már belőle, hanem az elv az ami foglalkoztat.

Az van, hogy lejátszottam otthon xboxon a magyar hollandot, és a fifa14 akkor is csak 0:2-re engedte megverni a magyarokat, ha a kontrollerhez hozzá se nyúltam, csak annyit, hogy amikor a magyarokhoz került a labda, akkor nyomtam egy random lövést.

Naszóval beszélgettem is erről kis levikével, miszerint.

Én úgy vagyok vele, hogy bár nem mívelem, attól még nagyon nagyon értek a focihoz, mivel tudom (és hiszem, hogy igazam van), hogy a fociban az a lényeg, hogy az egyik csapat gólt lőjön. Tudvalevő az is, hogy amelyik nyerni akar, annak kell gólt rúgnia.

Nem mentesít tehát senkit az, hogy szájkaratéban az egyik csapat esetleg jobb mint a másik, és jól meg tudja magyarázni, hogy miért kapott ki, hiszen van egy empirikusan mérhető dolog, matematikailag alátámasztható kiszámítható mennyiség, amit még a kvantumfizika sem igazán befolyásol az általunk használt 3-4 dimenzióban. Ez a dolog pedig a gólok mennyisége. Ahol több van, az nyer. Kit érdekel, hogy milyen szépen fut az egyik játékos, vagy milyen ügyesen tud ordítani a többivel. Speciel engem nem.

Naszóval előadtam, hogy feltételezzük, hogy pici hazánkban (Magyarország – már nem Magyar Köztársaság, és érdekes módon az állampolgárságod sem “magyar” kedves olvasó, hanem “Magyarország állampolgára”) van 11 vagy picivel több olyan emberke (mósztli férfi), aki tud focizni, akkor basszus elvileg lehetne olyan focit is csinálni, ami eredményes.

Gondolom ha van ez a 11 emberke, és még azt is tudják, hogy egyik irányból a másik felé tartanak, és még azt is össze tudják rakni fejben, hogy ez az állapot 45 perc után változik, tehát egyszer nappal háttal, utána nappal szemben kell menni, akkor ennek akkor is működnie kellene, ha egyáltalán nincs edző. Nem egy focis hárlem glóbtrátterszere gondolok, hanem egy összetoborzott csapatra, akik ha tudnak focizni, egy alap eredméynt akkor is elérnek.

Mi lehet tehát a baj? Erre azt a választ kaptam, hogy nemodabuda. Állítólag ezek az emberek a magyar átlag felett vannak foci tudásban, ezért többnyire külföldi csapatokban játszanak. Vagy játszanának, mert kispadon veretik a meccseket, szóval nem a sztárjátékosok, akikre a csapat mindent feltesz.

Amikor hazajönnek, akkor az inkább nyűg neki mint dicsőség, és baromira arra figyel, hogy nehogy egy icipicit is lesérüljön a pici pufók tappancsa, mert akkor a külföldi csapatban a helye hamar betöltés után kiáltana. Szóval idejönnek, lenyomják a meccset 60-70%-on, aztán lesz ami lesz. Nos lett ami lett.

Ejj mondom ez szép. És akár így is lehet. Nem rossz magyarázat, egynek jó.

De nem így van. Ez ugyanis csak egy igazság. Illetve az igazság piciny része, az igazság-ájszberg szélfúvással kihegyezett csúcsa neki.

A teljes igazság az, hogy ….

de ezt itt nem is mondhatom el. Asszem máshol sem. Úgyhogy bocs, ha idáig kitartottál kedves olvasó, a magyar foci gyógyszerét a te kis lelked katartikus élménye kedvéért sem árulom el, pedig annyi az egész, hogy … HOPP! Majdnem rávettél, hogy elmondjam! Nagyon kis rafinált, furfangos vagy! De nem :)

 

K